VIDÉKJÁRÓ - Az umvp.eu kétheti magazinja

Az E-Ruralnet Projekt célja a vidéki területeken élők tanulási lehetőségeinek javítása, elsősorban távoktatással. A nemzetközi workshopsorozat magyarországi fordulóját Győrben rendezték, ahol jelen voltunk. A szakmai program az MTA-RKK szervezésében, „Új tanulási módszerek a fenntartható vidékért” címen zajlott.

Szörényiné Dr. Kukorelli Irén bevezetőjéből megtudhattuk, hogy ez egy két éves porgram, mely fél éve tart. Jelenleg az „élethosszig tartó tanulás” egy igen divatos célkitűzés az EU döntéshozói köreiben, ám a vidék részesedése ebből kétséges. Ha a vidéki kapacitásnövelésért dolgozunk, akkor ez „e-learning” hálózat megteremtése elkerülhetetlen.

Az „E-Ruralnet” Obseravtory című program szerves folytatása, épít annak tanulságaira, EU finanszírozott hálózati, „transzverzális” projekt. Feladata, hogy a 11 résztvevő országban feltérképezze az e-learning keresleti és kínálati elemeit. Terjeszteni szeretnék az eszmét, csökkenteni az idegenkedést az IT eszközökkel szemben. Ennek egyik eszköze egy felmérés, mely az e-learning szolgáltatók, a szolgáltatással jelenleg élők, és a potenciális tanulók (tehát jelenleg nem tanuló vidékiek) körében készül. Katalógusba szedve gyűjtik az olyan innovatív e-learing szolgáltatásokat, melyek kifejezetten a vidéki területekre szabottak, jól érvényesülnek. De a tervek között szerepel egy olyan videojáték is, mely segítségével a felhasználó rátalálhat az ő számára megfelelő szolgáltatást, tudást nyújtó kurzusokhoz.

Mind a 11 országban szerveznek egy workshopot, melyek célja a lehetséges szereplők (stakeholder) összehozása, tapasztalatcsere indukálása, jó gyakorlatok terjesztése.

A bevezetők után három előadás hangzott el.

Dr. Kárpáti László, az FVM VKSZI Kiemelt Projektek osztályának vezetője az elmúlt korszak információ-technológiai fellendülésének a vidékre és az agráriumra gyakorolt hatásairól beszélt.

Ezen hatások kulcsmotívuma a tudás, és a tudás frissítésének szükségessége. Terjednek a tudásintenzív termelési technológiák, szükségessé válik a diverzifikáció, ami szintén újabb ismeretanyag elsajátítását teszi szükségessé. Az EU-csatlakozással előtérbe kerül a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, a kölcsönös megfeleltetés, és a pályázati információkhoz való hozzáférés. Egyre nagyobb szerephez jut a közösségi tervezés, a LEADER módszer. Ráadásul a közigazgatással való kapcsolattartás is digitalizálódik, haladunk a kizárólag elektronikus kommunikáció felé a papíralapú bürokrácia felől. Így a vidék sikeréhez egyszerre követelmény és lehetőség a tanulás.

Az ÚMVP több fronton támogat e-learning kötődésű programokat, ilyen a gazdák szakképzésének támogatása, a szaktanácsadók képzése, a GazdaNET pedig IT eszközök beszerzését és a használatukhoz szükséges képzést fogja segíteni.

Ezután Dr. Papócsi László Gábor tartott előadást a GAK Nonprofit Közhasznú Kft (h) képviseletében. Ez a szervezet 600 hektáron működtet tanüzemeket, egyben TSZK, felnőttképzést folytat, és együttműködik az MVH-val és az MgSzH-val e-projektekben.

Aktuális programjuk a Netrekész. A gazdálkodók és szaktanácsadói hálózatok szereplői számára fejlesztették ki egy olyan oktatási programot mely a gazdálkodókat igyekszik terelni a kormányzat által egyébként előírt, gyakorlatilag kikényszerített irányba: a teljesen elektronikus beadású kérelmek felé. Ez jelenleg is egy 200 ezres ügyfélkört érint már, ráadásul a számos hálózati végponton dolgozó tanácsadók segítségével együtt is nagyon hosszú és bonyolult egy ilyen kérelemkitöltés, tehát „ellentmondás mutatkozott a kormányzati igény és a készségek, lehetőségek között”: ezen kívánt segíteni a Netrekész. (A program részletei a mellékelt dokumentumban olvashatók.)

A program első szakaszának zárásaként Szalai Piroska a lifelonglearning.hu képviseletében adaptálta egy kutatásuk eredményét a workshop témájához. „Lehet-e eszköz az egész életen át tartó tanulás a nők aktív munkában tartásához illetve a hosszú időre munkából kiesett nők munka világába történő reintegrációjához „ című kutatásról szóló előadás jegyzetét szintén letölthetik a cikk alján.

Délután tudósítónk az „E-learning mint új eszköz az agrár-és vidékpolitikában” című workshop csoportba került. Ez a beszélgetés kissé formális jelleget kapott, mivel mikrofon és szinkrontolmács segítségével a külföldi vendégek is végig követhették, az előadásokhoz hasonlatosan.

Elég hamar a vidék általános informatikai képzettségére, vagy annak hiányára terelődött szó, mely jelenség már csak az előadások során elhangzottak, az elektronikus kérelembenyújtás egyre szélesebb körűvé válása miatt is problematikus, de egy másik példát is említettek, miszerint jövőre az összes őstermelőnek regisztrálnia kell magát majd a magyarorszag.hu honlapon, és ott adatot szolgáltatnia. Mindenki egyetértett abban, hogy a megszokott képzési módszerek helyett nagyon gyakorlati tudásra van szükség, különös tekintettel az internet lehetőségeire. A jelenlévő hálózati szereplők egyöntetűen arról számoltak be, hogy a direkt, személyes kontaktus nagyon felülértékelt, leginkább így lehet mindent elintézni, sok érintett nem használja e-mail címét sem a kellő szinten, hangsúllya. A hozzáértés hiánya azonban a közigazgatásban is megmutatkozik, és szükséges lenne a számtalan platformon, hálózaton párhuzamosan tevékenykedő szereplő által lebonyolított, országos vidékfejlesztési kommunikáció egységesítésére, a horizontális bázisok számának csökkentésére, vagy legalábbis összekapcsolására. Ebben összességében nagyban segíthet majd a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is.

Az E-Ruralnet magyarországi fordulója a végső tanulságok összegzése után ezzel lezárult.

E-learning témában novemberben a MATISZ szervez fórumot.