Fontos a kertészet

A kertészet a magyar mezőgazdaság harmadik legjelentősebb ágazata, elsődleges árukibocsátása, termelői árbevétele évente mintegy 300 milliárd forint – mondta Mártonffy Béla az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának szerdai ülésén.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, a Magyar Kertészeti Tanács soros főtitkára a kertészeti ágazat helyzetéről és fejlesztési lehetőségiről szólva többek között arról is beszélt, hogy a kertészeti ágazatok, azaz a zöldség-gyümölcs, a gomba, a dísznövény, a gyógynövény, valamint a faiskola és a kertépítés által termelt áruk értéke a végső értékesítésben eléri az ezermilliárd forintot.

Emellett a kertészeti ágazatok jelentős szerepet vállalnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában is. A korábban jelzett áruértékhez tartozó árumennyiség előállítása mintegy 300 ezer családnak biztosít teljes vagy részfoglalkoztatást.

A FruitVeB elnöke hozzátette: a kertészet a magyar mezőgazdaság legintenzívebb – azaz kis területen nagy értéket előállító –, a legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazata. A kertészet fejlesztésére Magyarországnak minden adottsága megvan. Az ország klimatikus viszonyai, a talajadottságok, a bő vízkészletek, a klímaváltozás ellenére jó feltételeket biztosítanak a kertészeti fejlesztésekhez. Mindehhez társul még a jó szakmai felkészültség, az e területen meglévő hagyományok, valamint az, hogy az unióban a jó minőségű áru gyakorlatilag korlátlanul értékesíthető – mondta.

Mártonffy Béla kitért arra, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke az elsődleges termékkibocsátás szintjén 200 milliárd forint, ami áruértékben eléri a 600 milliárd forintot.

A termékeket fele-fele arányban értékesítik bel-, illetve külföldön. Magyarországon a gombatermesztés évente mintegy 12-13 milliárd forint termelési értéket állít elő, a dísznövénytermesztésben az előállított termék becsült értéke 56-65 milliárd forint, a gyógynövénygyűjtés értéke évente mintegy tízmilliárd forint, a gyógynövény alapú termékek éves belföldi összforgalma pedig 50 milliárd forint.

Bittsánszky János, a Magyar Kertészeti Tanács elnöke, a FruitVeB társelnöke úgy vélte, a kertészeti ágazat fejlődéséhez mindenekelőtt kiszámítható gazdasági környezetre van szükség, egyebek mellett termelőbarát adórendszerre, amely nem ösztönöz az adóelkerülésre, az öntözött területek jelenlegi 20-25 százalékos arányának 80 százalékra való emelésére, továbbá a termálvíz-hasznosítás, a termelést megkönnyítő szabályozására, valamint a foglalkoztatás speciális szabályozására és a feketekereskedelem visszaszorítására. Ez utóbbira lehet megoldás a termelői szervezetek, a tészek működésének eddiginél hathatósabb ösztönzése – mondta.

Farkas Sándor, az albizottság elnöke az ülés végén ígéretet tett arra, hogy – mind a parlamenti képviselők, mind a jelen lévő szakemberek által igen jó színvonalúnak ítélt – összegzést eljuttatja a Vidékfejlesztési Minisztériumba.